Nagy volt a szerelem, de a párod már nem szerelmes és szakított veled? Egy ilyen helyzetet, bármilyen hihetetlen is, túl lehet élni. Könnyen lehet, hogy még sok szerelem jön, és sok ér véget ilyen szakítással, de mindent ki lehet heverni. Az Igazi úgysem fog elhagyni, úgyhogy nem kell letargiába süllyedni!
A szakítás nagyon megdöbbentő, ha váratlanul ér. Ilyenkor az ember vagy az ember lánya kétségbeesik, elveszíti az önbizalmát, és hatalmas bánat telepedik rá. Ez természetes reakció, de nem marad már így örökre. Nem baj, ha bánkódsz egy véget ért szerelem miatt, vagy azért vagy szomorú, mert te még mindig szereted, hiába hagyott el. A kapcsolatokat meg kell gyászolni, ki kell haverni. Meg kell emészteni, fel kell dolgozni a szakítást, és a tényt, hogy ez nem sikerült. A legtöbben kudarcként élik meg az elromlott vagy rosszul végződő kapcsolatot. Valóban nem siker, de azzá lehet tenni, ha képes vagy tanulni belőle.
Gondold át az elejétől a végéig, hogy milyen volt. Miért volt jó, és miért volt rossz? Mi vezethetett a szíkatásig, és ebben neked mennyi hibád volt? Ha mindezekkel szembe tudsz nézni és megérted, mi miért történt, akkor nagy valószínűséggel a következő kapcsolatodban már nem követed el azokat a hibákat. Sőt! A következő szerelemnél felismered a másik fél hibáit, és tudod majd őket kezelni, vagy időben rájössz, hogy nem illik hozzád.
Előfordulhat, hogy már az első szakítás után át tudod értékelni annyira a dolgaidat, hogy a következő kapcsolatnál teljesen érett leszel, ezért az lesz a nagy, sírig tartó szerelem. Ám nagyobb valószínűséggel bír az, hogy többször leszel még szerelmes és csalódott, mire megtalálod az igazit és képes leszel egy harmonikus, jól működő kapcsolatot kialakítani valakivel. Éppen ezért ne bánkódj, van a dolognak jó oldala is.
Ha éppen nagy bánatban vagy a szakítás miatt, nem baj, szenvedd ki. Néha jó érzés szenvedni, sírni. Nem árt kiengedni magadból a rossz dolgokat. Ha jól kibúsultad magad, hamarabb múlik. Azt szokták mondani, hogy ne erősítsd még a bánatodat romantikus zenékkel, filmekkel és ábrándozással. Ez nem egy jó tanács, mert pont, hogy ezek a dolgok segítenek nagyon mélyre ásni magad a csalódásban. Ha hamarabb az aljára érsz, hamarabb tudsz majd kimászni belőle, mert alulról már csak felfelé vezet az út. De ugyanakkor az is fontos, hogy ne hagyd elhatalmasodni magadon a depressziót, mert az sokkal tovább tart, mint maga a szerelmi bánat. Búsulj, de azért keress valami elfoglaltságot, hogy legyen egy mélyből kivezető létra számodra. Feledkezz bele a tanulásba, a munkába, vagy a hobbidba, így nem elnyomod az érzést, hanem búslakodva is teszel valami hasznosat. Egy idő után ez a hasznos dolog elkezdi felváltani az üresség érzését, és kezdesz kigyógyulni a szakítás utáni letargiából.
Szakítás után az ember hajlamos azt érezni, hogy minden összedőlt, minden rossz. Ez nem igaz. Érezni nem fogsz máshogy, de sokat segít, ha a legalább tudod, hogy mennyi jó dolog van az életedben, és még mennyi jó vár rád. Vegyél elő egy papírt és egy ceruzát, majd írd fel rá, hogy milyen sok ember áll melletted (egy is elég, az már nagy kincs), hogy mennyi jó dolog van az életben, és a saját életedben. Ha éppen semmi nem érdekel, akkor vedd számba azokat, amik a boldog időkben felvillanyoztak.
