Angel, Chris és a szerepjáték

“Soha nem gondoltam volna, hogy a szerepjáték ilyen fontos lesz számomra, illetve, hogy ezáltal ismerek majd meg valakit ilyen közelről.”

Amikor egy barátom először mesélt nekem a szerepjátékokról, csak nevettem az egészen. Magamban azt gondoltam, ugyan ki lehet az a szerencsétlen, akinek annyira unalmas az élete, hogy képzeletbeli szerepek eljátszásával tölti az idejét. Végül aztán hagytam magam rábeszélni, és magam is bekapcsolódtam egy ilyen játékba az interneten.

Azt hiszem a művészetek szeretete volt az, ami egy kicsit mégiscsak vonzott a szerepjátékokhoz: nagyon szeretem az irodalmat, sokat olvasok, és magam is szoktam néha novellákat, meséket írogatni. Mivel imádok fantáziálni, történeteket kitalálni, nem volt nehéz bekapcsolódnom a játékba. Csak választanom kellett magamnak egy szimpatikus nevet és egy karaktert, majd én lepődtem meg legjobban, de néhány nap alatt szenvedélyes játékos vált belőlem. Észrevettem magamon, hogy alig várom már az estét, hogy újra felmehessek a hálóra, és folytathassam az előző nap elkezdett történetet. Az egész olyan volt, mintha egy regényt írnék, nap mint nap egy újabb és újabb fejezetet. Ráadásul nem éreztem magam közben egyedül, hiszen a cselekmény folyására a többi karakter viselkedése, reakciója is hatással volt.

Voltak olyan játékostársaim, akiknek a társaságát különösen élveztem. Leginkább azokét, akik választékosan fogalmaztak, és tehetséges írónak bizonyultak A vonzalom ráadásul kölcsönös volt, a többiek is nagyon szerették az általam kreált karaktereket. Izgalmas volt az egész, szórakoztató és egyben tökéletes stressz oldó. Amikor játszottam, minden másról megfeledkeztem, és teljesen beleéltem magam az általunk életre keltett képzeletbeli világba. Menet közben nagyon sok érdekes emberrel ismerkedtem meg, olyanokkal, akikkel más módon soha nem találkoztam volna. Egy este a szokásos szobámban, a kedvenc csoportommal játszottam, amikor egy idegen szólította meg a karakterem. Ez nem volt szokatlan dolog, mégis azonnal éreztem, hogy ez a szereplő valahogy más, mint az eddigiek, akikkel összetalálkoztam. Nem saját maga által kitalált karaktert játszott, hanem Anne Rice Vámpír Krónikákból Lestatot, a vámpírt. Nem láttam még nála tehetségesebb szerepjátékost. Lestat flörtölni akart a karakteremmel, de én visszautasítottam. Az egész jelenet valahogy felejthetetlen volt. Néhány nappal később újabb üzenetet kaptam Lestat-tól, aki játszani hívott, egy privát szobába. Soha senkivel nem sikerült ennél élvezetesebb szerepjátékot játszani, felért egy igazi regényírással. Mindkettőnk számára nagy élmény volt. Közel hozott bennünket az eset, és attól kezdve egyre inkább kerestük egymás társaságát.

Egy idő elteltével azután kibújtunk a szerepeinkből, hiszen mindketten kíváncsiak voltunk, ki rejtőzik a felvett karakter mögött. Kiderült, hogy játszótársam egy 18 éves Chris nevű fiú, korban épp hozzám illő, én 17 vagyok. Tele voltunk mondanivalóval, és hamar ráébredtünk mennyi közös vonás van bennünk. Négy és fél hónapig leveleztünk, és telefonon keresztül beszélgettünk, mire egy nap bár utólag bevallotta, rettegett a visszautasítástól, vagy, hogy bolondnak fogom tartani – szerelmet vallott nekem.

Félelme alaptalan volt. Kivételes tehetségű tehetséges írónak, és egy igaz, őszinte embernek ismertem meg Christ. Nagyon szeretem őt, és tudom, hogy ő az én rokon lelkem. Soha senki nem érintett meg ilyen közelről. Nincsenek szavak, amivel kifejezhetném, mit érzek, akkor, amikor egy email vagy csomag érkezik tőle. Közel az első találkozásunk, az idei Karácsonyt úgy tervezzük, hogy már együtt töltjük!

Soha nem gondoltam volna, hogy a szerepjáték ilyen fontos lesz számomra, illetve, hogy ezáltal ismerek majd meg valakit ilyen közelről. Azoknak, akik még soha nem próbálták ki az RPG-t, csak annyit tanácsolhatok, érdemes belekóstolni, nem tudhatja senki, milyen meglepetést tartogat számára. Ha pedig valaki tehetséges embereket keres az internet végtelen káoszában, akkor a szerepjáték jó eszköz lehet az értékes kincsek kihalászásában. Nem árt persze felkészülni arra, hogy az érzelmek sokkal mélyebbre vihetnek a játékban, mint bárki gondolná!

Angel, USA

Mit szólsz hozzá?

Következő HTML karakterek használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>